Minőségi kezelés,
minőségi információ
A költséghatékonyság és a befektetés optimális megtérülése az Aacheni Egyetemi Kórházban is attól függ, hogy milyen hatékonysággal áramlik az információ.
Az Aacheni Egyetemi Kórház (UKA)
egyedülálló egészségügyi intézmény
Németországban: egy tető
alatt kezeli az általános és a fogászati kezelésre
szoruló betegeket. Az UKA ezenfelül
közös kutatólaboratóriumokat biztosít
mérnökök, tudósok és orvosok számára. A
komplexumban jelenleg csaknem 6300 alkalmazott
- professzorok, tudósok és nem
tudományos fokozatú munkatárs - dolgozik
33 klinikán, 21 intézetben és a kórházi
adminisztrációban. A sebészeti osztály 30
műtővel rendelkezik, egy másik klinikai
központ pedig a járóbeteg-rendelésre specializálódott.
A kórház évente 44 ezer fekvő-
és 112 ezer járóbeteget kezel.
Előnyök és hátrányok
Amióta 1984-ben az új klinikai komplexumba
költözött, az UKA felelős az orvoskar
csaknem minden funkciójáért: a
klinikai és elméleti intézetekért, a kutatólaborokért,
az előadótermekért, a speciális
egészségügyi iskolákért, valamint olyan
közellátási egységekért, mint a gyógyszertár,
az étkezde, a mosoda, a központi
fertőtlenítő, valamint az archívumok és a
raktárak.
Az UKA képzési létesítményei szintén
magas színvonalúak, ahol általános és
fogorvostan-hallgatók, kórházi orvosok,
valamint általános képzésben részesülők
fordulnak meg. Mintegy 2700 orvostanhallgató
látogatja az Aacheni Technológiai
Egyetem orvoskarát.
Számos előny származik abból, hogy
egy tető alatt folyik az oktatás, a kutatás és a gyógykezelés, ugyanakkor a menedzsmentnek
- ezen belül is különösen
a felsővezetésnek - ez meglehetős kihívást
jelent. Az UKA eddig már hatalmas
beruházásokat eszközölt a közegészségügybe,
s ezzel kiterjedt, speciális tevékenységeket
is tartalmazó szolgáltatóhálózatot
hozott létre. A költséghatékonyság
és a befektetés optimális megtérülése
mindenekelőtt attól függ, hogy milyen
hatékonysággal áramlik az információ, és
a szervezet mennyire képes megtalálni
erős és gyenge oldalait, s rájönni, miben
gyökerezik a gyengeség. Kizárólag a válaszok
birtokában lehet a korrekciót végrehajtani.
Nehézkes hozzáférés
Ahogy az már lenni szokott a nagyvállalatoknál
- legyenek magán- vagy állami
cégek -, az UKA-ban is számos heterogén
informatikai rendszer található.
"Emiatt képtelenek voltunk a különböző
elemzőrendszereinkből származó eredményeket
összehasonlítani, s a terminológiánk
sem volt egységes" - mondja
Volker Lowitsch, az UKA főinformatikusa.
A kórház az adatokat három fő rendszer
különböző forráshelyein, különböző
fájlformátumokban tárolta. Az első a
Siemens által szállított és - Oracle és
Windows alá - implementált kórházi információs
rendszer, a Medico, a második
a Frey ADV GmbH-tól származó Swisslab
laboratóriumi információs rendszer,
a harmadik pedig az SAP R/3 vállalatirányítási
rendszer. Ez utóbbiból az anyaggazdálkodási, a pénzügyi, a kontrolling
és az emberierőforrás-kezelési
modulokat vezették be.
A Medicóban naponta körülbelül 3,4
millió bejegyzést frissítenek. A Swisslab
évi mintegy 10 millió rekordot termel,
az SAP R/3-ban pedig már 4,3 millió
rekord került be. Ez a mennyiség csak
növekszik, mivel gyorsan nő a pénzügyi
és a HR-modulból kinyert adatok
száma is. "Ha ekkora mennyiségű adat
áll rendelkezésre különféle forrásokból,
akkor előbb-utóbb napi adatintegrációs
problémák lépnek fel. A vezetők
ugyanis egyesíteni akarják az orvosi és
a pénzügyi adatokat annak érdekében,
hogy elemezhessék a klinika hatékonyságát.
Ráadásul még az adatminőséggel
is gondok voltak" - mondja Lowitsch.
Például a Medico és a Swisslab rendszereiben
is találhatók információk
ugyanarról a betegről, s a Medico meg
az SAP HR az orvosokról tartalmaz átfedő
adatokat. Ilyen körülmények között
nem csoda, ha az emberi tévedés
és az eltérő adatformátum nehézségeket
okoz a bejegyzések összehasonlításában.
Az UKA számára azonban mégsem az
eltérő forrásokból származó információk
összefésülése volt a legfőbb kihívás. Nagyobb
problémát jelentett, hogy az SAP
R/3-ból és a Medicóból - lévén, hogy
ezek operációs rendszerként működnek
az UKA-ban - rendkívül nehézkes kinyerni
az adatokat magas szintű elemzésekhez,
különösen, ha az adatokhoz
az alkalmazásokban kell hozzáférni.
Reform és megoldás
Az elmúlt években bevezetett német
egészségügyi reform sem könnyítette
meg az UKA dolgát. Németországban az
egészségügyben két főszereplő: a szolgáltatók
(például kórházak) és a számlát
fizető betegbiztosítási pénztárak között
oszlanak meg a feladatok. A reform óta
mindkettőnek az egyedi esetek alapján
kell elszámolnia; ám
ahhoz, hogy ezt meg
lehessen tenni, az orvosoknak
előre meghatározott
kategóriák
szerint kell beírniuk
a kezelést. Minél
gyorsabban és pontosabban
tudja ezt az
UKA megtenni, annál
hamarabb számlázhat
a betegbiztosítási
pénztárnak - és
tekintve, hogy naponta
több mint 1
millió eurós összegről van szó, a gyorsaság
jelentős kamatveszteségtől kíméli
meg az intézményt. Így az UKA nem engedhette
meg magának, hogy vagy az
SAP-ban vagy a Medicóban hagyja az
adatokat, csak mert korlátozottak az
elemzési funkciók.
Az UKA a SAS egészségügyi portálját,
üzleti intelligencia megoldását és balanced
scorecardját (BSC) választotta,
hogy ellenőrzése alá vonhassa információforrásait.
Technológiai és szakmai felkészültsége
mellett az is a SAS mellett
szólt, hogy a SAS/ACCESS szabványos
interfész megoldotta az SAP R/3 és a
Medico összeillesztését. Ennek köszönhetően
az UKA döntéshozói 2005 elején
először értékelhették igazából az SAP
R/3-ból származó adatokat. "Rendkívül
kedvező volt az új megoldás fogadtatása
a felhasználók - klinikai igazgatók, tanácsadók,
orvosi és üzleti kontrollerek,
ügyvezető igazgatók stb. - részéről, különösen,
mivel jelentősen
javult az adatok minősége"
- ecseteli Lowitsch.
A felhasználóknak a
SAS Health Portal biztosítja
az egységes nézetet.
A portált egy pilotprojekt
keretében hozták létre, s
már minimális idő alatt
hasznára vált a felhasználóknak:
a jelentéseket valós
időben, csaknem azonnal
kézhez kapják, s nem
kell kivárniuk az R/3 vagy
a Medico havi egyszeri,
összesített jelentését. "A Medico rutinjelentései
most már nagyon gyorsan konvertálódnak,
gyakran 1-2 nappal a lekérdezés
után. A SAS bevezetése előtt ilyen
lekérdezések heteket vettek igénybe, sokszor
minden válasz nélkül; ennek többek
között az SAP R/3 ABAP lekérdezőeszközének
rugalmatlansága volt az oka" -
magyarázza Lowitsch.
Optimalizálás
A gyakorlat nyelvére lefordítva a jelentések
gyorsabb elkészülése azt is jelenti,
hogy a betegek is hamarabb kapják meg
a megfelelő kezelést. A műtétek tervezése
is hatékonyabbá vált, hiszen a jelentések
megmutatják, hol adódhatnak
problémák a hosszú folyamatokban. A
SAS-ban elkészült jelentések biztosítják
a műtők, az orvosok és a technikai személyzet
optimális kihasználását, a betegek
várakozási idejének minimalizálását
és a betegbiztosítási pénztárakból befolyó
összegek beérkezésének optimalizálását.
A SAS® Strategic Performance
Management segítségével az UKA teljes
tudásrendszerét egyetlen, intézményi
szintű balanced scorecardban egyesítette,
támogatva ezzel az egész kórház stratégiai
irányítását. A BSC nemcsak a tényadatokról
nyújt felvilágosítást, hanem információt
szolgáltat a betegek elégedettségi
szintjéről és a tudományágak közötti
együttműködés sikerességéről is.
"A SAS-sal teljesen új alapokra helyeztük
a kórház információmenedzsmentjét"
- összegzi Lowitsch a projekt eredményeit.
"Hála a SAS-nak, ma már egy
nyelvet beszélünk az UKA-ban; lényegében
valós időben láthatjuk az összes
fontos teljesítményadatot, valamint teljes
mértékben megbízhatunk a rendelkezésünkre
álló információk integritásában
és konzisztenciájában".
"A SAS nélkül az UKA vezetősége
képtelen lett volna arra a gyors és célorientált
haladásra, amely máris kimutatható
költségmegtakarítást hozott" -
teszi hozzá Dr. Walter Behrendt orvos
igazgató. |