SAS-modell értékeli a svéd gazdaságpolitikát

Sok politikus és gazdasági szakember gondolkodott már el azon a kérdésen, mi lenne a következménye, ha az adót x százalékkal felemelnék vagy csökkentenék? A válaszon az örökkévalóságig lehetne vitatkozni - de nem Svédországban, ahol a Svéd Központi Statisztikai Hivatal (SCB) a SAS FASIT mikroszimulációs modellje segítségével vizsgálja az adó- és támogatási rendszer változásait.

A FASIT az SCB hatalmas adatvagyonára épül, amelyben olyan információk találhatók, mint a háztartások bevételei és kiadásai, a vagyoni helyzet, a megélhetés költségei, a nyugdíj és munkanélküliség stb. A modell lehetővé teszi testre szabott statisztikák és prognózisok gyors elkészítését, vagy például egy törvénymódosítás hatásának szimulálását. De vajon megbíznak-e egy ilyen modellezés eredményében? "Igen, a legnagyobb mértékben" - mondja Klas Lindström, az SCB örebrói irodájának munkatársa. "Nemrégiben az egyik legnagyobb politikai párt megváltoztatta teljes gazdaságpolitikáját, miután a FASIT segítségével szembesült annak következményeivel".

Változók nagy száma

A FASIT nagy mennyiségű változót képes kezelni. Többek között a következő bemenő paraméterek változásának hatását lehet szimulálni: táppénz, GYES, nyugdíj, munkaerőpiaci támogatások, gyermeknevelési támogatás, különböző járulékok, adók, családi pótlék, többgyermekesek kiegészítő támogatása, lakáshoz jutási támogatás, nyugdíjasok lakbértámogatása és minden egyéb szociális támogatás, illetve a rendelkezésre álló államháztartási bevétel.

A FASIT alapját a háztartások gazdaságának éves felmérése adja, amely mintegy 34 ezer személyt érint. Ezen kívül felhasználják az összesített bevételi statisztikát is; ebből 150 ezer személyt választanak ki házastárssal és gyermekkel, így összesen 350 ezer ember kerül a vizsgálat fókuszába.

A FASIT hozzávetőleg 900 változót kezel. A változók és a vizsgált személyek nagy száma teszi lehetővé, hogy akár kisebb csoportokra vagy nem az ország egészét érintő szimulációkra is gyors, testreszabott modell készülhessen.

A felhasználók

Ma a FASIT-ot leginkább a Pénzügyi- és Népjóléti Minisztérium, valamint a parlamenti vizsgálóbizottságok használják. A minisztérium megvizsgálja, hogy a kormány különböző adó- és visszatérítési rendszerre vonatkozó módosítási javaslatainak milyen következményei lehetnek a különféle társadalmi csoportokra. A vizsgálóbizottság a parlamenti pártok gazdasági javaslatait vizsgálja annak érdekében, hogy igazságos összehasonlítást tudjon adni a különböző pártok gazdaságpolitikájáról.

De vajon elfogadják-e a pártok, amit a FASIT prognosztizál? Klas Lindström szerint ritkán fordult elő vita a következményeket illetően. Néha hajba kapnak a dinamikus módosításokról, azaz hogy miként súlyozzák az egyes változókat a modellben. Általában azonban a politikai pártok megbíznak a FASIT-ban, ezt az is mutatja, hogy az SCB sem fedezett fel komolyabb hibát az előterjesztésekben az elmúlt tizenöt évben, azaz amióta a modellt használja.

A FASIT egyébként olyan kérdésekre képes előrejelzést készíteni, mint:

• mennyi fog hiányozni az államháztartásból, ha az adókat 15 százalékkal csökkentik?
• hogyan alakul az önkormányzatok pénzügyi helyzete, ha a nyugdíj-hozzájárulást 1 százalékkal emelik?
• milyen hatása van annak, ha eltörlik a vagyonadót?
• mi a költsége annak, ha a gyerekek számával arányos adócsökkentést vezetnek be?
• mennyire növekedne az adó, ha a nyugdíjbiztosítás után járó adójóváírást eltörölnék?
• mit jelentene az államháztartásnak a tőkebevétel növekedése utáni adó 20 százalékkal való csökkentése?
• hogyan változik az adóbevétel, ha minden olyan embernek 1 százalékkal emelkedik a bére, aki évente több mint 150.000 koronát keres?