Költségvetés teljesítmény alapon

Az adófizetők egyre jobban megkövetelik, hogy a kormányzati tevékenység minden szintje pénzügyileg elszámoltatható legyen, s a kormányok maguk is eltökélten vizsgálják, miként lehetne üzletszerűvé tenni költségvetésüket. A választ keresve számos minisztérium és kormányhivatal kísérli meg, hogy szolgáltatásait és a finanszírozási programokat teljesítmény alapú költségvetés-számítással (performance-based budgeting, PBB) kapcsolja össze.

A kormányok számára az elsődleges mozgatórugó a takarékosság. A költségvetés válsága és a finanszírozás hiányosságai arra késztetik a kormányok vezetőit, hogy mérjék és bemutassák programjaik eredményét, egyrészt igazolva a kiadások szinten tartását vagy emelését, másrészt elkerülve ezzel a finanszírozási összegek csökkentését. A PBB úgy kínál objektív és hiteles módszert a programok teljesítésének értékeléséhez, proaktív fejlesztéséhez, valamint az ezekről szóló jelentések készítéséhez, hogy összeköti a specifikus mérőszámokat a költségvetés készítésének folyamatával.

A PBB-megoldások támogatják azt a folyamatot, amelyben egy szervezet tájékoztatja a vezetőket, a törvényhozókat és a választópolgárokat a következő évre szóló költségevetési igényekről és a végrehajtás módjáról. A döntéshozóknak ugyanakkor szükségük van egy tervre, amely egyrészt meghatározza, miként épül fel egy teljesítmény alapú költségvetési modell, másrészt azonosítja a kulcselemeket és a siker útjában álló esetleges akadályokat.

Az Egyesült Államok szövetségi kormánya már mintegy ötven éve felismerte, hogy szükség van a teljesítmény- és eredményelv bevezetésére a döntéshozatalban. Azóta számos erőfeszítést tettek a szövetségi költségvetés megreformálására, azaz igyekeztek átláthatóbb kapcsolatot létesíteni a végeredmény és a finanszírozás között. A múltbeli kezdeményezések alapján azonban a siker korlátozott volt, mivel

• a költségvetés teljes körű reformja időigényes folyamat;
• az, hogy a teljesítménnyel kapcsolatos információkon van a hangsúly, kevéssé befolyásolja a források allokációját;
• a tapasztalatok azt mutatják, hogy a költségvetési reformoknak nem szabad túlterhelniük a kormányhivatalok munkatársait és a törvényhozókat;
• a vezetők nem mindig támogatták a PBB bevezetését, pedig ez fontos feltétele a sikernek.

Stratégiai tervek

A PBB kerete stratégiai tervekből, éves teljesítménytervekből és -jelentésekből áll. A stratégiai tervek meghatározzák egy kormányhivatal küldetését, illetve a hosszú távú célok kitűzését a főbb programok és funkciók számára. A teljesítménytervek a mérhető teljesítménycélokat tartalmazzák egy meghatározott pénzügyi évben, s általában megmutatják az elmúlt, a folyó és a következő évi céladatokat. Az eredményeket a költségvetés tervezési folyamatával összekötve a kormányszervek valós költségeik szerint alakíthatják tevékenységüket, és átfogó pénzügyi képet alakíthatnak ki. A költségvetés pénzügyi összegzése ezen a ponton csatolható vissza a teljesítménycélokhoz, s ez az összekapcsolás a PBB kritikus eleme.

Egy 2004-ben kiadott amerikai tanulmány szerint azok a mérési módszerek a leghatékonyabbak, amelyekkel a legegyszerűbben lehet számolni. Ugyanakkor a teljesítmény alapú vezetésre vonatkozó kezdeményezéseket nemigen alkalmazzák a munkatársak olyan döntéseikhez, mint a benchmark-készítés hivatalok, szövetségi kormányok számára professzionális szabványok szerint, vagy annak érdekében, hogy a helyi kormányzatok vagy más szervezetek elszámoltathatók legyenek. Mégis, a szövetségi államok, úgy tűnik, jobban járható útnak tartják, hogy mérési módszereket fejlesszenek ki a nagyobb döntési relevancia érdekében, és készen állnak az iránytartásra illetve teljesítményrendszereik újrafejlesztésére a jobb és szélesebb körű alkalmazhatóság céljából.

Ahogy az államok implementálják a PBB-t, az elszigetelt pénzügyi rendszerek integrációs folyamatának teljes automatizálása s így az egyes kormányhivatalok szintjén a programok és a szolgáltatások költségeinek összekapcsolása az elsődleges feladat.

Az előnyök

A teljesítmény alapú költségvetés-számításnak számos előnye van. Elsősorban növeli a szervezet összpontosító képességét a küldetésre és a hosszú távú célokra, s eltereli a figyelmet a bevételek és a kiadások tüzetes vizsgálatáról. Ez a megközelítés úgy javítja a kormány tevékenységének hatékonyságát, hogy a legkritikusabb eredményekre allokálja az erőforrásokat.

Talán még fontosabb, hogy a PBB korlátozott erőforrásokkal is a leghatékonyabban támogatja a döntéshozatalt, ugyanis szorgalmazza a különféle hivatalok és részlegek együttműködését az erőforrások optimalizálására és legjobb felhasználására.

Végül, de nem utolsósorban, a választópolgárok is érezhetik a költséghatékonyságot hirdető PBB jótékony hozadékát, hiszen biztosra vehető, hogy az állam nem herdálja el az adófizetők pénzét.