A belga KBC csoport száz százalékos tulajdonában lévő IIB Bank 1973 óta tevékenykedik Írországban. A korábban kizárólag kereskedelmi bankként számon tartott pénzintézet ma már szélesebb körű banki tevékenységet folytat, s jelenleg öt üzletággal rendelkezik. Ezek a vállalati, a lakossági, a befektetési és tőkepiaci, a nemzetközi pénzügyi szolgáltatási és a jelzáloghitelezési területet fedik le. Közülük a legfontosabb a lakossági jelzáloghitelezési részleg, amely 2002-ben több, mint harmadát hozta a bank 8,6 milliárd eurós mérlegfőösszegének.

Az elvek

JÓ TUDNI "Tisztán az érdemei alapján választottuk a SAS-t... világossá vált számunkra, hogy a cég megoldása tesz eleget a legjobban igényeinknek, és, ami fontos, a SAS az általunk szükségesnek tartott mélységű szakértelemmel rendelkezik a statisztikai elemzés és kockázatkezelés területén... Helyesnek bizonyult tehát a döntésünk, amikor a SAS-t választottuk, s ezzel jó úton haladunk a beruházás megtérülése felé" Tony Barnes, az IIB Bank programirodájának vezetője

A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottságot (Basel Committee on Banking Supervision) a G10 néven ismert legfejlettebb 10 ország hozta létre független banki testületként annak érdekében, hogy elősegítse a követendő banki gyakorlat térnyerését. A Bizottság legújabb, Bázel II-ként ismert tőkemegfelelési irányelve a piaci, a működési és a hitelkockázatokkal foglalkozik.

Hitelkockázatra vonatkozó rendelkezése arra vonatkozik, hogy a bankoknak bizonyos összegű tőkét félre kell tenniük fedezetként arra az estre, ha az adós fizetésképtelenné válna. A korábbi Bázel I egyezmény értelmében a hitelintézetek az "egyenfazon" - azaz a 8 százalékos tőkésítettség - elvéhez tartották magukat. Így például az IIB-nek 50 százalékos hitelkockázati mutató mellett is körülbelül 128 millió eurónyi kockázati tőkét kellett elkülönítenie 3,2 milliárd eurós jelzáloghitel-állományára.

Az új, Bázel II egyezmény szakít az "egyenfazon" elvével, mivel megjutalmazza a bankokat, amennyiben azok megfelelő hitelkockázat-kezelési politikát folytatnak. A Bázel II értelmében a kockázati súlyt 35 százalékra lehet csökkenteni. Mindazonáltal, ha egy bank bizonyítja, hogy megfelelő modellt épített fel a belső kockázatok kezelésére, még tovább csökkentheti a súlyozott kockázatot. Ha a kockázati mutatót 25 százalékra vagy még lejjebb sikerül szorítani, akkor csak gyors számolást kell végezni, s máris látjuk, hogy a Bázel II-nek való megfelelés potenciálisan jelentős összeget szabadít fel a lekötött tőkéből.

A felszólítás
A KBC idejekorán kezdett foglalkozni a Bázel II irányelveinek alkalmazásával, s azon volt, hogy leányvállalata, a IIB is így tegyen. Ezért a bank belső kockázatkezelési modelljét három évig működtetik, mielőtt a Bázel II tőkeegyezmény életbe lép 2007. január 1-jén.

2003. februárjában a KBC hivatalosan is felszólította az IIB-t, hogy fejlesszen ki hatékony kockázatkezelési módszert, amely egyrészt megfelel a Bázel II követelményeinek, másrészt biztosítja, hogy a kockázatkezelés a legmagasabb szinten valósul meg a teljes szervezetben, harmadrészt pedig használjon ki minden üzleti előnyt, ami csak lehetséges. Annak érdekében, hogy megfeleljen a feladatnak, az IIB a SAS Risk Management for Banking megoldását választotta.

A kihívás
A kihívás az volt a Bank számára, hogy saját munkatársai között nem talált megfelelő szakértőket, akik a határidőig, azaz 2004. január 1-jéig meg tudtak volna felelni a követelményeknek, nem beszélve a KBC saját maga számára kitűzött 2003. október 1-jei határidőről. A leányvállalat továbbá elvetette azt a lehetőséget, hogy kockázatkezelési adatait az anyacég brüsszeli központjába továbbítsa. Ennek több oka is volt. Először, a továbbítási költségek túl magasak lettek volna, de ami fontosabb, a helyi szabályozó hatóságként fellépő ír nemzeti bank, az IFSRA az adatok helyi kezelését tette kötelezővé - így a kockázatkezelési megoldásnak figyelemmel kellett lennie az ír jelzáloghitel-piac sajátosságaira is. A bankfelügyelet továbbá nem elégszik meg "fekete doboz" jellegű kockázatkezelő rendszerekkel, hanem maga akarja látni, hogy a pénzintézetek proaktívan monitorozzák és kezelik a kockázatokat, akár napi szinten, ha szükséges.

"Kissé megrémültem, amikor közölték, mindössze hat hónap áll rendelkezésünkre, hogy megtaláljuk a megfelelő megoldásszállítót s elvégezzük az implementációt" - mondja Tony Barnes, az IIB Bank programirodájának vezetője. 2003 márciusában és áprilisában Barnes és csapata gyorsan felmérte a piacot lehetséges megoldások után kutatva, s hamar rájöttek, hogy csak a SAS képes arra, hogy határidőre a legjobb minőségben szállítsa a megoldást. Májusban a SAS letette az asztalra a megoldás első változatát, s ezzel azonnal bizalmat keltett.

"Tisztán az érdemei alapján választottuk a SAS-t. Azelőtt sohasem használtuk megoldásait, de világossá vált számunkra, hogy a cég megoldása tesz eleget a legjobban igényeinknek, és, ami fontos, a SAS az általunk szükségesnek tartott mélységű szakértelemmel rendelkezik a statisztikai elemzés és kockázatkezelés területén. A dolgok hirtelen már nem nyomasztottak annyira" - érzékelteti Barnes, hogy a SAS dublini jelenléte mennyire megnyugtatóan hatott. A programigazgató úgy érezte, amíg az IIB szállítja a megfelelő alapadatokat, tartható a határidő.

A modell igazolása
A jelzáloghitelekkel kapcsolatos adatok homogén halmaza áll a középpontjában annak a megoldásnak, amely hatékonyan kezeli a lakossági hitelügyeletek belső kockázatait. A cél az, hogy objektíven lehessen mérlegelni a nagy tömegű ingatlanvásárlásra folyósítandó hitelek kockázatát. Annak érdekében, hogy mindezt hatékonyan lehessen kezelni, az ügyfelek egyedi hitelbesorolást kapnak, amely tükrözi a nemfizetés valószínűségét, a fizetésképtelenségnek való kitettséget és a kockáztatott értéket. Azzal, hogy az ügyfeleket ezeknek a kockázati tényezőknek az alapján nagy, homogén csoportokba osztja, az IIB ezeket a csoportokat egyként tudja kezelni; ez pedig könnyebb, mintha, mondjuk, 10 ezer ügyfelet kellene egyenként kezelni.

Ez a modell természetesen csak akkor működik, ha állandóan monitorozzuk és elemezzük az ügyfeleket annak érdekében, hogy azonosítsuk azokat, akiknek megváltozott a hitelbesorolása, s így másik csoportba kell őket áttenni.

Az első, SAS-segítséggel végzett elemzés után az IIB hét csoportra osztotta ügyfélkörét a nemfizetés valószínűsége szerint. "Kockázati szempontból olyan ennek a hét csoportnak a kezelése, mint hét nagyvállalati ügyfélé" - mutat rá Barnes.

Az ügyfélcsoportok stabilitásának követése kulcsfontosságú a modell megbízhatóságának igazolásához. Ha sok a mozgás a csoportok között, a felügyeleti szervek megkérdőjelezhetik a modell érvényességét. Így a megoldás kulcseredménye a "besorolási jelentés", amely megmutatja, miként határozták meg az egyes csoportok létszámát, illetve rámutat a sávok közti mozgás okára. A SAS megoldása ezt négy év tranzakciós történetének adatelemzésével végzi. Barnes szerint a SAS szakértelme létfontosságú volt abban, hogy a bank megalkothatta a megfelelő üzleti definíciókat és a fordítási szabályokat.

A SAS a Rapid Warehousing módszerét alkalmazta, hogy a szűk időkereten belül lehessen implementálni a megoldást. Az alapmegoldás így 2003. júliusára készen is lett, s augusztusban, szeptemberben már csak a szigorú, európai felügyeleti előírásoknak megfelelő finomhangolást kellett elvégezni.

Gyors megtérülés
Az IIB máris látja a beruházás megtérülését. "Azzal, hogy a Bázel II alapján bevezettük a belső pontozáson alapuló hitelbírálatot, csökkentettük a jelzáloghitelekhez szükséges kockázati tőke mennyiségét. Helyesnek bizonyult tehát a döntésünk, amikor a SAS-t választottuk, s ezzel jó úton haladunk a beruházás megtérülése felé" - mondja Barnes.

A következő kihívás az lesz, amikor olyan külső események stressztesztjének vetik alá a megoldást, mint a kamatláb változása, a valutaárfolyamok fluktuációja, az ingatlanpiac visszaesése és a munkanélküliség. A felügyeleti szervek ugyan még nem írták elő a tesztet, de az IIB-nek már konkrét tervei vannak erre vonatkozóan. "Bármikor is érkezzen a felszólítás, nyugodtan fogadjuk, mivel tudjuk, hogy a SAS tudja kezelni a teszteket, s megvan a szükséges szakértelem is" - teszi hozzá a programigazgató.

Mindaz az információ, amely most rendelkezésre áll az IIB adattárházában, természetesen más, nem hitelkockázati célokra is felhasználható. A bank máris tervezi, hogy megoldást keres a működési kockázatok és az ügyfélkapcsolatok kezelésére.