Az optimalizálás sikere több tényezőtől függ. Sajnos, nem áll
módunkban mindig a legcélravezetőbb módszereket választani, mivel
azoknak az alkalmazásáról gyakran elégtelen információk állnak rendelkezésünkre;
nem tudjuk, miként hatnak egymásra, miként befolyásolják őket a
körülmények, s milyen hatásuk lesz a végkifejletre. Annyi módszer
állhat rendelkezésünkre, hogy lehetetlenség valamennyit elemezni.
Sőt még azt sem tudjuk megbízhatóan meghatározni, hogy egy általunk
végigvitt folyamat eredménye milyen távolságra van az ideális eredménytől.
A SAS szoftvere széleskörű és megalapozott optimalizálási képességekkel rendelkezik, s ezáltal számos, különböző típusú probléma megoldásának kulcsát adja. A SAS/OR
szoftverben összpontosulnak a legjobban a modellezési, az elemzési és a problémamegoldási technikák, de ezeket más SAS-programok is kiegészítik, például a SAS/Stat,
a SAS/IML és az Enterprise Miner.
Kulcselemek és kulcskérdések
Az optimalizálás helyes megközelítése - amilyet például a SAS is
ajánl - segíthet abban, hogy leküzdjük a fentebb vázolt nehézségeket.
Mindenekelőtt leírja az optimalizálási problémák három kulcselemét.
| |
Döntési változók. Az elérhető
döntéseket vagy választásokat jelentik. Olyan témákat érinthetnek,
mint a termelési szint, az útvonal kiválasztása, vagy az erőforrások
kiosztása. |
| Cél. Amit el akarunk érni. Ilyen
lehet a maximális nyereség, az utazással eltöltött idő és a
felhasználatlan nyersanyag minimálisra csökkentése. |
| Kényszerítő körülmények. Olyan
követelmények vagy szabályok, amelyek a döntési változók értékének
korlátozásával leszűkítik a céljaink eléréséhez szükséges mozgásteret.
Ilyen például az ügyféligény, a rendelkezésre álló nyersanyag
és a költségvetés. |
Az optimalizálás célja, hogy elérjünk egy célt a kényszerítő körülmények
által behatárolt lehetőségeinkkel. Ezen túlmenően egy optimalizálási
probléma megoldása más kritikus kérdések megválaszolásában is segíthet,
amelyek jelenlegi vagy jövőbeni tevékenységekre és döntésekre, illetve
ezek eredményére vonatkoznak. Olyan kérdésekről van szó, mint:
 |
Lehetséges-e teljesíteni feladatainkat? |
|
Milyen a jelenlegi állapotunk? |
|
Lehet-e jobb, s ha igen, mi módon? |
|
Mi a legjobb, amit tehetünk? |
|
Mi történik, ha megváltoznak a körülmények? |
Ezek alapvető és sürgető kérdések, fontosságuk érintetlen marad,
legyen szó akár vállalati részlegről, iparágról vagy földrajzi területről.
Megválaszolásuk nemcsak arról ad értékes információt, hogy most
milyen döntést hozzunk, hanem arról is, hogy miként változassuk
meg döntésünket a körülmények változásával.
A kulcskérdések megválaszolása
Az optimalizálási problémák kezelésének folyamata elég egyértelmű.
Első lépésként építsünk fel egy modellt saját helyzetünkről - ez
azt jelenti, hogy azonosítanunk kell a fontos tényezőket (például
a termék mennyisége, a vonatkozó költségek, a szükséges gépsorok
stb.), s meg kell határoznunk ezek kölcsönhatását. Ebben a modellben
minden interakciót és korlátozást matematikai egyenletekkel és egyenlőtlenségekkel
határozunk meg.
Miután felépítettük a modellt, a következő lépés a modell feloldása és mindazoknak a döntéseknek a meghatározása, amelyek optimalizálják céljainkat. A SAS/OR mindehhez egy sor kitűnő, skálázható
technikát bocsát rendelkezésre. Az optimalizálási modellek minden típusát matematikai kifejezések határozzák meg, s minden egyes modellre más a megoldási módszer.
Mindazonáltal egyik modell sem örök érvényű, különösen ha nem követi
a változásokat. A jobb modellek ugyanakkor hasznos információkkal
szolgálhatnak arról, hogy a potenciális változások miként befolyásolják
a meglelt megoldást. A SAS/OR ehhez kitűnően fel van szerelve.
De mit is kapunk cserébe azért, hogy felépítettük, finomítottuk
és megoldottuk optimalizálási modellünket? Sok mindent. Ha csak
az elérhető opciókat nézzük, hamar felfedezhetjük, hogy az eddigieken
kívül még mi mindent kihozhatunk a modellezett rendszerből. Ezen
túlmenően, a modellépítés és -megoldás folyamatában részletesen
le kell írnunk a rendszer működését. Ez gyakran arra kényszerít
bennünket, hogy korábban "elkendőzött" aspektusokról kezdjünk
el részletesen gondolkodni, mélyebb ismereteket szerezve a rendszer
működéséről.
Ezeket az ismereteket aztán a rendszer fejlesztésére fordíthatjuk
- de ez már a modellezés "hatáskörén" kívül esik, ez már
innováció. Az üzleti intelligencia összegyűjti a különféle platformokon
és helyeken található vállalati adatokat, s egy központi adattárházba
rendezi őket. Rámutat továbbá a fontos összefüggésekre, elénk teszi
a teljesítménymutatókat, előre jelzi a teljesítményt, meghatározza
a fejlesztendő tevékenységeket. Az üzleti intelligencia alkalmazása
vitathatatlan előnyökkel jár a vállalat számára, előkészítve a taktikai
és stratégiai döntéseket.
Lássuk a különbséget!
Néhányan mégis összekeverik a döntésekhez szükséges információk
szolgáltatását az optimális döntések azonosításának és igazolásának
folyamatával. Pedig fontos, hogy lássuk a különbséget. Az üzleti
intelligencia hatékony összegyűjtésével számos módon tekinthetünk
be egy vállalat működésébe, szerkezetébe és teljesítményébe, de
nem mondja meg, miként használjuk fel a szerzett információkat döntésünkhöz.
Ezért az üzleti intelligenciát mint eszközt - vállalati szinten
- feltétlenül követnie kell az optimalizálással, előrejelzéssel
és egyéb fejlett elemzőtechnikával segített strukturált döntéstámogatásnak. |
Sajtóközlemények 
2006/1